Bevezetőül a teljesség igénye nélkül engedjenek meg néhány mondatot általánosságban a magyarság és a kutya kapcsolatáról. A magyarság már az őshazában, valamint a népvándorlások korában, később pedig a honfoglalás utáni időkben is tartott kutyákat részben vadászataikhoz, később pedig haszonállataik tereléséhez. Ez alatt kialakultak a ősi magyar fajták.

Az új hazában, a Kárpát-medencében 896-tól egészen a XIX. Századig elődeink alapvetően állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak, mely tevékenységek gyakorlásához a kutyák segítségét továbbra is igénybe vették.

A reformkorban az állattenyésztésen belül is új gondolatok fogalmazódtak meg. Megkezdődtek a szervezett és céltudatos fajtatenyésztések, nemesítések. Elkerülhetetlen Széchenyi István gróf nevének említése, aki sok más jeles cselekedete mellett 1839-ben megalapította az első agarász egyesületet, Magyarországon. Később vizslások részvételével már Sport Egyesület is alakult, sőt 1882-ben már vizslaversenyt is rendeztek. Az 1883-as első bécsi kutyakiállítást követően 1885. május 5-én Budapest is megrendezte első hazai kutyakiállítását. A benevezett 125 kutya igen nagy sikert aratott, és a jelenlevők elhatározták, hogy megalakítanak egy országos kutyás egyesületet.

Bár a szervezés sokáig tartott, de 1899. október 29-én, Budapesten 62 résztvevővel megalakult az Országos Magyar Ebtenyésztők Egyesület, amit később névváltoztattak Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) megjelölésre. Vezetője Buzzi Géza Félix lett, aki több újság szerkesztője, valamint a magyar fajták lelkes híve volt.

Még ebben az évben megrendezésre került az első vidéki ebkiállítás (126 ebbel), Szegeden.

Egy évvel később 1900-ban már külföldi bírók részvételével az első nemzetközi kutyakiállítást rendezték. 1911-ben Ausztria — Magyarország, Belgium, Hollandia, Franciaország, Németország részvételével megalakult az FCI (Federation Cynologique Internationale)  Nemzetközi Cynologiai Szövetség.

A hazai kutyásokat a MEOE képviselte. 1916-ban még folyt az I. Világháború, amikor megjelent a MEOE első újságja: A KUTYA, az akkori elnök Ilosvai-Hollosy Lajos szerkesztésében.

1933. augusztus 10-én a MEOE háborúban megszakadt FCI tagsága, teljes joggal helyreállt. A békés évek alatti igényes tenyésztői munka gyümölcsét a különböző fajták ragyogó példányainak nagy részét, több mint kétharmadát elpusztította a II. Világháború. Természetesen a dogok sem képeztek ez alól kivételt.